Boros Benő – igazságügyi írásszakértő

Az igazságügyi írásszakértő szakkérdéseinek körét a 31/2008. (XII. 31.) IRM rendelet határozza meg. Ennek megfelelően vizsgálható minden kézzel írott grafikai anyag — kézírás, aláírás, szignó, kézjegy, számírás — amelynek kézeredete ismeretlen, kétes vagy vitás.

A leggyakoribb esetek: a végrendelet, a szerződés, a meghatalmazás, banki bizonylatok, számlák aláírásának valódisága, névtelen vagy fenyegető levelek szerzőjének azonosítása, technikai eszközzel elkövetett aláírás- és kézírás-hamisítás feltárása, digitalizált vagy tableten rögzített aláírás vizsgálata.

Amennyiben az ügy határterületi kérdést is érint — mint például okmányszakértői vizsgálatot — az eljárás egyesített szakvélemény keretében folytatható.

Nem. Az igazságügyi írásszakértő kizárólag a kézeredet megállapítását, a kivitelező személyének azonosítását végzi. Ebből következően a leírt szöveg gondolati tartalma, helyessége nem tárgya a vizsgálatnak.

Ugyanígy nem az írásszakértő hatásköre a személyiség elemzése, ami a grafológia területére tartozik. Az igazságügyi írásszakértői vizsgálat kizárólag személyazonosítási célú, bírósági vagy más hatósági eljárásban felhasználható tudományos vizsgálat.

Igen, azonban korlátokkal. Fénymásolaton és szkennelt képen a vizsgálat elvégezhető, ugyanakkor az eredeti iraton feltárható sajátosságok egy része elvész.

Kategorikus vélemény kizárólag akkor adható, ha megfelelő mennyiségű és minőségű, lehetőleg eredeti vizsgálati anyag áll rendelkezésre. Az anyag, az írásmű vizsgálatra való alkalmasságáról az ügy ismertetését követően részletes tájékoztatást adok.

Igen és erről előzetesen tájékoztatom az ügyfelet. A vizsgálat eredménye ugyanis a rendelkezésre álló anyag mennyiségétől és minőségétől függ.

A szakvélemény következtetése minden esetben valószínűségi skálán fejezhető ki, a kategorikus azonosítástól a kategorikus kizárásig. Amennyiben a rendelkezésre álló anyag vizsgálatra alkalmatlan, erről előzetesen tájékoztatást adok, még mielőtt bármilyen díj felmerülne.

Két dologra van szükség: a kérdéses írást tartalmazó iratra és összehasonlító mintákra. Az összehasonlító anyag mennyisége és minősége kulcsfontosságú, mivel ez alapvetően meghatározza az írásszakértői vizsgálat eredményének megbízhatóságát.

Az iratokat személyesen, ajánlott postai küldeménnyel vagy futárral lehet eljuttatni a szakértőhöz. Az iratok kezelése során sérülés, tűzés, lyukasztás, fénymásolás nem javasolt.

A szakvélemény a 2016. évi XXIX. törvény 47. §-a szerinti kötelező tartalmi elemekkel rendelkezik. Ennek alapján a névjegyzékbe bejegyzett igazságügyi szakértő által készített írásszakértői szakvélemény polgári és közigazgatási eljárásban teljes értékű bizonyítási eszköz (Pp. 312–315. §). Büntetőeljárásban a felhasználhatóság feltételeit a Be. 198. §-a szabályozza.

A határidő az ügy összetettségétől függ. Magánmegbízás esetén a határidőt az ügyfél igényeivel egyeztetve határozzuk meg, míg kirendelt ügyekben a határidőt a kirendelő hatóság állapítja meg.

Vállalom, hogy az elvállalt határidőt tartom, és amennyiben a határidőre történő elkészítésnek bármilyen akadálya merülne fel, azt előzetesen jelzem.

Igen. A kirendelt vagy a megbízás alapján eljáró szakértő a vizsgálattal kapcsolatosan harmadik személlyel nem léphet kapcsolatba, adatot, információt senki részére nem adhat.

Az igazságügyi szakértőt a 2016. évi XXIX. törvény alapján titoktartási kötelezettség terheli minden olyan adatra nézve, amelyről a szakértői tevékenység során tudomást szerzett. Emellett vállalkozások és ügyvédi irodák kérésére írásbeli titoktartási megállapodás is köthető.

Igen. A szakvélemény szakmai tartalmát tekintve az igazságügyi szakértő nem utasítható. A 2016. évi XXIX. törvény 3. § (1) bekezdése kötelezi a szakértőt a függetlenség és pártatlanság megtartására. Ebből következően, ha a vizsgálat a megbízó számára kedvezőtlen eredménnyel zárul, erről is tájékoztatást adok.

Az igazságügyi szakértők névjegyzékét az Igazságügyi Minisztérium vezeti. Ennek megfelelően a névjegyzéki bejegyzés bárki által ellenőrizhető az Igazságügyi Minisztérium Igazságügyi Nyilvántartó Rendszerek Szakértői Névjegyzékében:

inyr.im.gov.hu

Kirendelt szakértő esetén a bíróság, ügyészség vagy nyomozó hatóság rendel ki. Ezzel szemben magánszakértőt az ügyfél vagy a képviselője bízza meg, jellemzően az eljárás megindítása előtt.

Polgári és közigazgatási eljárásban a magánszakértői vélemény teljes értékű bizonyítási eszköz (Pp. 312–315. §), büntetőeljárásban azonban a felhasználhatóság feltételeit a Be. 198. §-a szabályozza.